Valuták a világban: Részletes eligazítás magyar olvasóknak
A modern globalizált világban a valuták ismerete korántsem kizárólag a pénzügyi szakemberek előjoga. Amikor utazásra készülődünk, online vásárolunk külföldi online boltokban, vagy pusztán szeretnénk értelmezni a gazdasági eseményeket, a különböző valuták ismerete alapvető fontosságú.
Országunk vonatkozásában, amely az EU részeként szervesen összefonódott a nemzetközi gazdasági rendszerbe, különösen fontos, hogy lakói tudjanak a régió és a világ jelentős fizetőeszközeivel.
A forint piaci értéke napról napra módosul, és ez közvetlen hatással van napi rutinunkra. Az üzemanyag piaci értéke, az importált termékek díja, még a nyaralásunk kiadásai is attól is függ, milyen pozícióban van a magyar valuta más devizákhoz képest.
Az alábbiakban megvizsgáljuk a magyar forint helyzetét, valamint találkozunk a szomszédos országok és néhány fontos világvaluta sajátosságaival, hogy alaposabban megismerhessük a pénzügyi világ logikája.
A magyar forint (HUF)
A magyar forint 1946 augusztusában vette át a pengőt, amely példa nélküli hiperinflációjának elszenvedője volt. A forint megnevezést a középkori firenzei aranypénzről, a fiorinóról kapta, amely régen elterjedt volt az európai kontinensen, és Magyarországon is közlekedett.
Jelenleg kétszáz, ötszáz, ezer, kétezer, ötezer, tízezer és húszezer forintos papírpénzek vannak keringésben, valamint 5, 10, 20, 50, 100 és 200 forintos fémpénzek. A bankjegyeken magyar történelem nagyjainak, monarchák és államférfiak képmásai szerepelnek, míg a hátoldalon jelentős magyar építmények kaptak helyet.
Az elmúlt időszakban a forint értéke jelentős volatilitást mutatott. Az euróval szembeni árfolyam általában 360 és 420 forint között változik, noha léteztek szakaszok, amikor más tartományban mozgott. A dollárral szemben pedig jellemzően háromszázharminc és háromszáznyolcvan forint közötti zónában változik.
Az euró bevezetése már régóta vita tárgya, de konkrét céldátum még nem lett megszabva. A csatlakozás követelményeit lefektető maastrichti mércék elérése és a megfelelő makrogazdasági egyensúly megteremtése továbbra is kihívást jelent.
Szomszédos és regionális valuták
Román lej (RON)
A román lej a szomszédunkként Románia nemzeti valutája. A «lej» szó oroszlánt jelent a román nyelvben, amely a holland leeuwendaalder érmékből származik. A jelenlegi román lejt 2005-ös évben implementálták, amikor a régi lejt 1:10000 konverzióval váltották át új valutára a folyamatos infláció miatt.
Egyetlen román lej jelenleg körülbelül 75-85 forintot ér, bár ez az árfolyam folyamatosan módosul. Románia és Magyarország között fontos pénzügyi összeköttetések épültek ki az elmúlt deceniumokban.
Magyar cégek sokasága üzemel Romániában, és vice versa, ezért a két ország közötti kereskedelem és dolgozók mozgása miatt sokan találkoznak a lejjel. Erdély magyar lakossága számára pedig mindennapi használatú pénznem.
Románia szintén az Európai Unió tagországa, és tervei szerint 2029-ben szeretné bevezetni az euróvalutát.
Cseh korona (CZK)
A cseh korona Csehország kiegyensúlyozott és biztonságos pénzneme, amely az ország 1993-ban történt önállósodásakor jött létre Csehszlovákia szétválásakor.
A korona elnevezéséből is kiviláglik, hogy történelmi hagyományai vannak a dualizmus korába erednek.
Egy cseh korona értéke körülbelül 16-18 forint között ingadozik. Csehország közgazdasága az egyik legstabilabb a régióban, ami a korona állandóságában is visszaköszön.
A cseh valuta viszonylag erős és prognosztizálható, ami mert, hogy az ország export által hajtott gazdasággal bír, számottevő német invesztíciókkal és előrehaladott autógyártással.
Csehország népszerű úti cél a magyar turisták körében – Prága, a «száz tornyú főváros» évenként hatjegyű magyar utazót invitál.
A közeli távolság, a kulturális hasonlóságok és a V4-es kollaboráció mind hozzájárulnak a két ország intenzív kereskedelmi relációihoz.
Különös tény, hogy bár Csehország megfelel az euró bevezetéséhez előírt követelményeket, az ország most nem készül a rövid távon az euróra való váltást, leginkább politikai és gazdasági szempontok miatt.
Lengyel zloty (PLN)
A lengyel zloty története a tizennegyedik századig nyúlik vissza, amikor is az aranyat jelentő «złoto» szóból eredt. A jelenlegi zlotyt 1995-ös évben implementálták a súlyos infláció leküzdése után, amikor 10.000 régi zlotyt váltottak egy új zlotyra.
A zloty árfolyama jellemzően 95-110 forint között ingadozik. Lengyelország az Európai Unió egyik legmeghatározóbb tagja, jelentős gazdasági erővel.
A V4-es együttműködés keretében (V4 országok) a négy ország szorosan együttműködik gazdasági és politikai kérdésekben.
A magyar-lengyel gazdasági relációk {hagyományosan erősek|történelmileg szilárdak|tradicionálisan intenzívek|régóta szoros és sok magyar cég alapított jelenlétet Lengyelországban.
A zloty relatíve állandó valuta, bár természetszerűleg érzékeny a nemzetközi gazdasági módosulásokra.
Lengyelország is nem vezette be az euro devizát, abból függetlenül, hogy az Európai Unióhoz való taggá váláskor vállalta ennek jövőbeli megvalósítását. Az ország kitart saját monetáris politikájának folytatásához.
Ukrán hrivnya (UAH)
Az ukrán hrivnya 1996-ban váltotta fel az ukrán kuponkarbovaneczot, amely ideiglenes pénznemként szolgált a SZSZSZR feloszlása után. A «hrivnya» elnevezés egy középkori mértékegységből származik, amelyet ezüst- és aranymeghatározásra alkalmaztak.
A hrivnya piaci értéke az elmúlt években súlyos ingadozásokon ment keresztül. A kétezertizennégyes fejlemények után, majd különösképpen a 2022-es háborús helyzet miatt a valuta jelentős leértékelődésen esett át.
Mostanság egy hrivnya hozzávetőleg 9 és 11 forintot ér, de ez az kurzus rendkívül volatilis a geopolitikai tényezők miatt.
Magyarország és Ukrajna között hagyományos kapcsolatok léteznek, főként a Kárpátalján élő magyar közösség révén.
A kereskedelmi viszonyok szintén jelentősek voltak a konfliktus kitörése előtt. Az ukrán közgazdaság jelenlegi helyzete rendkívül kihívásokkal teli, és a hrivnya stabilitása erősen kapcsolódik a nemzetközi támogatásoktól és a geopolitikai helyzet fejlődésétől.
Az ukrán jegybank mindent megtesz a valuta szilárdságának fenntartásáért a nehéz feltételek dacára.
Világvaluták
Svéd korona (SEK)
A svéd korona Svédország állami devizája kétezerhétszázhetvenhárom óta, amikor a Skandináv Pénzügyi Unió keretében implementálták. Svédország közgazdasága szilárd és modern, amelyet innováció, erős jóléti állam és sikeres nemzetközi cégek jellemeznek.
Egy svéd korona jelenleg körülbelül 35 és 40 forintot ér. Svédország bár az Európai Unió tagállama, de népszavazással elutasította az euró implementálását 2003-ban, és azóta fenntartotta saját valutáját.
Ez biztosítja az ország számára, hogy autonóm jegybanki politikát végezzen, amely rugalmasabban tud reagálni a hazai gazdaság szükségleteire.
A svéd modell, amely összehozza a piacgazdaságot az erős szociális háló biztosításával, globálisan elismert és honorálás. Ez a kiegyensúlyozottság visszaköszön a koronában is, amely a legszilárabb európai valuta.
Rengeteg magyar állampolgár is érintkezik a svéd koronával, legyen szó IKEA shoppingról, svédországi dolgozásról vagy turistalátogatásról.
Izraeli sékel (ILS)
Az izraeli sékel 1985-ben került bevezetésre a hiperinfláció legyőzésére, amikor a régi sékelt helyettesítették. A sékel bibliai gyökerű pénznem, amely az antik időkben is használatos volt.
Az izraeli sékel kurzusa körülbelül száz-száztíz forint között alakul. Izrael közgazdasága nagyon előrehaladott és újító, amelyet gyakran «high-tech nemzetnek» neveznek.
Az ország a magas technológiai ágazat, az medicina, a agrártechnológia és a kiberbiztonság szegmensében világelső.
Magyarország és Izrael között tradicionálisan erős gazdasági összeköttetések működnek. Izraeli tőke jutnak Magyarországra, főként a IT területen, és számos magyar utazó keresi fel Izraelt vallási, történelmi vagy kulturális okokból.
A sékel stabil deviza, bár egyértelműen érzékeny a regionális geopolitikai viszonyokra.
Japán jen (JPY)
A japán jen a globális pénzügy egyik legmeghatározóbb tartalék valutája és a harmadik legnagyobb forgalmú deviza a dollár és az euró mögött. A jent 1871-ben implementálták a Meiji-megújulás részeként, amikor Japán megnyitotta kapuit a világ számára.
A jen kurzusa rendszerint 2,5 és 3 forint körül mozog, ami azt jelenti, hogy 100 jen hozzávetőleg 250 és 300 forintot ér.
Japán világgazdasági harmadik helyezett, előrehaladott technológiával, járműgyártással és elektronikai ágazattal. A jen kurzusát jelentősen determinálja a Bank of Japan monetáris politikája, amely évtizedeken át alacsony kamatokkal igyekszik stimulálni a közgazdaságot.
Magyarország számára Japán meghatározó társ, különösen az autógyártási invesztíciók terén – elég csak gondolni a Suzuki győri manufaktúrájára, amely tízezreknek ad munkát. A jen szilárdága és világszintű elfogadottsága miatt sokan használják invesztícióként is.
Japán turistalátogatási irányként is egyre népszerűbb a magyarok számára. Ha érdekli a téma a japán pénznem, követheti a linket https://hungary-kaszino.com/currencies/the-japanese-yen/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács.
Thai baht (THB)
A thai baht Thaiföld állami devizája, amelynek múltja több mint 700 évre nyúlik vissza. A modern baht pénznemet 1928-ban vezették be jelenlegi formájában. A «baht» kifejezés egy súlymértéket jelent, amely körülbelül tizenöt grammot jelent.
1 THB értéke kb. tíz-tizenkét forint között változik. Thaiföld az egyik legnépszerűbb utazási irány a magyar turisták részéről – minden évben tízezernyi utaznak az délkelet-ázsiai országba gyönyörű strandjai, gazdag kultúrája és megfizethető költségei miatt.
Bangkok, Phuket, Koh Samui és további thai helyszínek kedveltek a magyar nyaralók körében. A baht értéke viszonylag stabil, noha természetesen reagál a turizmus ingadozásaira, amely Thaiföld gazdaságának kulcsfontosságú szektora.
Megjegyzendő, hogy Thaiföldön rendkívül fejlett a pénzváltás infrastruktúrája, és tipikusan előnyösebb váltás lehetséges ott, mint Magyarországon.
Többen javasolják, hogy limitált pénzt hozzunk, és a további pénzt már ott váltsuk át bahtba. A thai nemzetgazdaság lendületesen halad, és az ország a délkelet-ázsiai térség egyik vezető gazdasága.
Összegzés
A valuták terepe sokszínű és érdekes. Magyarország számára, amely kis, nyitott gazdaságként működik, kiemelten fontos az árfolyamok ismerete és figyelése.
A forint kurzusa direkt módon hat életminőségünket, a vásárlóképességünket és pénzügyi opcióinkat.
Pár hasznos tipp: állandóan célszerű megvizsgálni a váltóhelyek kurzusait, mielőtt utazunk. A bankok és a légikikötői váltóhelyek tipikusan rosszabb árfolyamot nyújtanak, mint a belvárosban lévő váltóhelyek.
Célszerű még kevesebb pénzt cash-ben átvinni, és a maradékot már a célállomásban bankkártyával felvenni vagy váltani.
Sok esetben a kártyás fizetés a legkedvezőbb opció, de mindig ellenőrizzük a külföldi kártyahasználat díjait.
A forint jövője többféle elemtől függ: a magyar nemzetgazdaság performance-ától, az infláció alakulásától, a MNB politikájától és nyilvánvalóan a világgazdasági kondícióktól.
Az euró adoptálása továbbra is potenciális út, de ennek dátuma még bizonytalan.
Végül is a financial literacy szegmense, hogy felfogj: a valuták nem egyszerűen bankjegyek vagy digitális számok, hanem közgazdaságok, nemzetek és millió ember napi életét befolyásoló eszközök.
Érdemes nyomon követni az valuták értékét, felfogni a irányzatokat, és átgondoltan megtervezni külhoni vakációinkat és monetáris határozatainkat.